Öt évvel ezelőtt megértette, hogy relatív tud lenni az igazság is, nem minden igaz, amit a sajtó ír vagy amit a Facebookon olvasni – mondta Antal Lóránt szenátor arról, hogy csupa rossz híreket olvasni.

Ma azonban nem az a baj, mondta, hogy nincsenek munkahelyek, hanem az, hogy nincs aki betöltse azokat, mert a szülők „villanyszerelő helyett jogásznak vagy közgazdásznak küldték a gyerekeiket”. Antal úgy vélte: a mai fiatalok felismerték ezt a problémát, és azt is, hogy róluk is szól Európa, felhasználhatják a lehívható, „sokszor sok zérót tartalmazó pénzeket”.

Antal arra is kitért, olyan Európát képzelt el, ahol nem tesznek különbséget Nyugat és Kelet között, és ahol az erdélyi ugyanannyi pénzt kap a földje után, mint egy francia gazda.

Marossy Zoltán Temes megyei elnök arra kérte a küldötteket, járjanak el annak érdekében hogy a következő helyhatósági választásokra csökkenjen 3 százalékra a választási küszöb. Erre volt már korábban próbálkozás, de elakadt, pedig nagyon sokat jelentene a kormánynak.

Pragmatikus transzilvanizmus - partnerséget ajánlunk mindazoknak, akik hajlandóan a mi ügyeink mellé is állni, kezdte beszédét Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es képviselő. Ez alkalommal nem szórakoztatta a küldötteket dakota viccekkel, viszont több könnyedebb történettel is fűszerezte beszédét. 

Móricka és az ellenőrző esete. Mint mondta, az RMDSZ Románia ellenőrzőkönyve, tükörképet állít az ország elé és aztán emiatt "mi kapunk ki érte."  Sazbó Ödön emlékeztette a küldötteket, hogy az RMDSZ ellenőrzőjében nem csak 1-es és 2-es jegyek szerepelnek, az összes választást abszolválta a szövetség, minden válaszáson elérte az átmenő jegyet. Ezután a Bihar megyei politikus az európai parlamenti választások tétjét hangsúlyozta: a sikeresebb pályázatok benyújtása és a keresztény európai értékekhez való visszatérés. 

Szabó Ödön derültséget keltett a BT Arénában Takács néni történetével, aki tanuként az ügyészt és a védőügyvédet is helyre tette. Ezzel az anekdótával vezette fel a Dacian Ciolostól való elhatárolódás szükségességét, hiszen mint mondta a volt miniszterelnök fiatalkorában azután lépett be a PUNR-be, hogy kiverték Sütő András szemét. "Ő a milicista fia, akinek már gyerekkorában is előjogai voltak, akit nem lehetett megverni a játszótéren, mert ott állt mögötte a karhatalom. "Mi vagyunk az ország takácsnénije, senki nem örül ha beszélünk, mert mi mindenkiről tudjuk, mit tett a múltban" - fogalmazott Szabó Ödön.  

Kolozsváron állandó gondot jelent a magyar feliratok megjelenítése a köztéren – egyfelől a hiányuk, másfelől a nyelvileg kifogásolható megjelenítésük borzolja a kedélyeket. Oláh Emese alpolgármestertől azt kérdeztük a kongresszuson: mi változott a Gheorghe Funar-éra óta?

Kovács Irénke RMDSZ-es oktatási államtitkárt többek között arról kérdeztünk a kongresszus helyszínén készült interjúnkban: hogyan készülnek a minisztériumban a beiratkozási időszakra, és mit kell tudniuk a magyar szülőknek a beiratkozásról?

Az általános politikai vita első felszólalójaként Hegedüs Csilla EP-képviselőjelölt arról beszélt, az elmúlt évtizedekben sok gazdával, vállalkozóval, fiatallal találkozott, olyanokkal is, akik csalódtak a pályázati rendszerben – ezért dolgozik majd azért, hogy csökkenjen a bürokrácia és nőjenek a támogatások.

„Az uniónak változnia kell, ennek pedig a nyertesei kell legyünk” – fogalmazott. Kitért arra is, egy erős Európa a mi jövőnk és egy fejlődő Erdély, egy erős magyar képviselet pedig tehet az őshonos kisebbségek védelméért. Mint elmondta, az uniós képviseletet el kell hoznia Erdélybe - számára ugyanakkor Brüsszel nem a távoli idegen hely, hiszen egy évtizede élő kapcsolatai vannak az EU-s szervezetekkel.

Az önkormányzat fontosságát emelte ki beszédében Borboly Csaba. Az Országos Önkormányzati Tanács elnökeként elmondta, interaktívvá tették a törvényhozói munkát, a jogszabályok egyeztetése példátlanul jól működik, napi szinten vitatják meg az országos horderejű vitákat.

Mint mondta, a következő próbatétel egy Székelyföld-szintű kalákázás a pápalátogatás alkalmából – hiszen ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívják az erdélyi magyarság helyzetére. Fontos ugyanakkor a magyarországi politikára odafigyelni, ahol a közigazgatás digitalizálása pozitív példát ad – vázolta fel a Hargita megyei tanácselnök.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője részletesen beszámolt a bukaresti parlamentben végzett munkájáról. 

Tőle tudhatták meg a kongresszusi küldöttek, hogy az RMDSZ frakció céljai az egymást váltó kormányok mellet változatlanok: továbbra is a magyar közösség érdekét képviselik a törvényhozásban.

Korodi sorjázta az elmúlt két év munkájának eredményeit:

• sikerült újraalapítani a marosvásárhelyi katolikus líceumot
• a magyarul tanuló diákok sajátos tételsor alapján érettségizhetnek román nyelvből
• a specifikus magyar tankönyveket, mint például a történelem, a magyar nyelv és irodalom, a vallás, a zene, törvényesen is magyar pedagógusok és szakemberek készíthetik elő, ellenőrzik és véleményezik
• állami támogatást kapnak a bölcsődék
• egyszerűbbé tették az ingyenes gyógyszerekhez, orvosi küldőpapírokhoz és betegszabadságos igazoláshoz való hozzáférést
• nagyarányban megemelték a családorvosoknak szánt pénzkeretet
• az egészségügyben és a szociális ellátást biztosító intézményekben ott, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5000 főt, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben kötelesek magyar nyelven beszélő dolgozókat alkalmazni
• 2015 óta hivatalosan ünnepeljük a Magyar Nyelv Napját Romániában minden év november 13-án
• megakadályozták a székely zászló és a székely himnusz betiltását előíró törvénytervezetek elfogadását
• 2000 lejre emelték a nyugdíjak megadóztatásának korlátját és eltörölték az egészségügyi biztosítás kifizetésének kötelezettségét a nyugdíjasok esetébe

Mint mondta, egy olyan egyszerűsített a közbeszerzést szorgalmaznak, amelyek nem ellehetetlenítik önkormányzatokat, hanem a települések érdekeit szolgálják. Egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a közvetlen közbeszerzést az 30 ezer eurós értéken aluli javak és termékek, valamint 100 ezer eurós érték alatti szolgáltatások esetében.

Korodi Attila szerint olyan törvényekre van szükség, amelyek lehetőséget teremtenek az ifjúságnak az itthon maradásra. Az új Internship-törvény által, mind a magánvállalkozások, mind pedig a közintézmények maximum hat hónapra egy úgynevezett internship-szerződést köthetnek a diákokkal. Továbbá a munkaadók havi 250-300 euró értékű támogatást kaphatnak, amennyiben fiatal inasokat, frissen diplomázott gyakornokokat alkalmaznak. 

A frakcióvezető szerint az európai parlamenti választások tétje az erdélyi magyarok európai szintű képviselete, a kisebbségi jogok védelme. Erős, határozott, tettre kész embereket kell küldenünk Brüsszelbe, akik ott tagjaivá válnak a Kárpát-medencei magyar csoportnak és a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági és magyarországi társaikkal közösen harcolnak majd a kisebbségi sorsban élő magyarok jogaiért Európában.

A szövetség éve két éve a védekezésről szólt, amikor pedig megvédték a romániai magyarok jogait, azt sikerként élhették meg – emlékeztetett Cseke Attila. A szenátor elmondta, siker, hogy nem lehet közigazgatási egységeket átszervezni, ha az etnikai arányok módosulnak, és az is siker, hogy feloldották a birtoklevelek körüli patthelyzetet.

A közepes vállalkozások székhelyükhöz közelebb adózhatnak, visszafordították a megyei pénzügyi intézmények központosítását is, a közigazgatási törvénykönyv pedig magyarbarát – emelte ki. Rátért arra is, mára nem szüntethetnek meg szórványvidéken magyar osztályokat a magyarságot képviselő szervezet beleegyezése nélkül.

Beszélt arról: az uniós források segítségével számos építkezés történt, ezért fontos a brüsszeli jelenlét. „Románia 2007-2013 között 2 milliárd euró uniós támogatást veszített. Ha ezt az összeget átcsoportosítják a helyi közösségek javára, akkor minden megye 50 millió euróval lenne ma gazdagabb” – fogalmazott Cseke Attila.

Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsa és az RMDSZ Nőszervezet elnöke elmondta, minden nap, minden helyzetben védték a felvállalt érdekérvényesítés útját, így váltak elismert politikai szereplővé a romániai „hadszíntéren”, kormánykoalíciót kötve vagy ellenzékbe vonulva, amikor ara volt szükség.

Biró rámutatott: ismerve a romániai magyarok szükségleteit és elvárásait meggyőződése, hogy nem lehet sem elfásulni, sem széthúzni, össze kell azonban fogni egyházakkal, ifjúsággal, odafigyelni a nyugdíjasokra, a nők összetartó erejével és a férfiak messzelátásával „cselekedni a közös jövőért”.

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök némi derültséget keltve azzal kezdte beszámolóját: hálás az RMDSZ-alapszabályzat alkotóinak, amiért csak minden második évben kell kongresszust szervezni, és nem évente, mert ekkora esemény megszervezése nagy megpróbáltatást jelent. „De így van ez helyén, hiszen ez a feladatunk - nekünk, itt Kolozsváron. Tesszük a dolgunk: szervezzük, megoldjuk, csináljuk - hogy olajozottan működjön a szervezet” – jelentette ki.

Porcsalmi felidézte, a 2017-es zilahi kongresszuson stratégiai dokumentumot fogadta el a két év legfontosabb cselekvési prioritásairól. Az ügyvezető elnökség készített egy 10 oldalas dokumentumot ezek megvalósításairól. Ezek közül a politikus a legfontosabbnak az oktatás terén elért eredményeket tartja.

• a bölcsődék finanszírozását,
• azt hogy ma már nem szüntethetnek meg magyar osztályokat az RMDSZ beleegyezése nélkül,
• a magyar tanítók többletjuttatást kapnak a plusz órákért
• és idén megkezdheti működését Nagyváradon a kisebbségi pedagógus-képző központ is.

Külön kiemelte, hogy pályázatot hirdettek tankönyvírásra, így 40 olyan tankönyv létrejöttét támogatták az RMDSZ költségvetésből, amelyet hatodik osztályig használhatnak a tanítók – ebből 6 román nyelvkönyv.  Azzal folytatta, hogy az anyanyelvhasználat bővítése terén nem jártak ilyen sikerrel, mert visszautasította a parlament, hogy a küszöb 20%-ról 10%-ra csökkenjen. „A közigazgatási kódexszel rendezni akartuk az anyanyelvhasználat kapcsán felmerülő számtalan problémát. Nem rajtunk múlt, hogy nem sikerült egyből. De tovább kell próbálkoznunk” – jelentette ki.

Porcsalmi bírálatként megfogalmazta azt, hogy az anyanyelvhasználat sokszor elmarad a lehetőségekhez képest azokban az önkormányzatokban, ahol RMDSZ-es polgármester van, illetve azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot. „Ezen elsősorban nekünk kell változtatnunk” – jegyezte meg. A negatívumok közé sorolta az is, hogy a centenárium évében kevesebbet sikerült megvalósítani mindabból, amit az ügyvezető elnökség eltervezett.

Sikernek nevezte viszont, hogy az RMDSZ megerősítették és bővítették külföldi kapcsolatait. Vállalták, hogy Erdélyből 250 ezer aláírást gyűjtenek össze a Minority SafePackre, és sikerült.  „Ma a kisebbségvédelmi harcnak nemcsak Erdélyben, hanem egész Európában az RMDSZ a zászlóshajója” – jelentette ki, megemlítve a tavaly ősszel elindított Transylvanianow.com nevű weboldalt is, ami külföldi célközönség számára készült: angol nyelvű és Erdélyről szól.

Az ügyvezető elnök szerint az RMDSZ elindult a modernizálódás útján. Előtérbe helyezték a tudást: tréningeket szerveztek diákszervezeti aktivistáknak, elindítottuk az Erdélyi Politikai iskolát, vezetőinknek, munkatársainknak képzési programot működtetnek. Hiánypótló és formabontó kezdeményezésnek nevezte a Szájkaratét. „Az emberek szeretik, sok politikusunk bevállalta, köszönet érte. Ott ahol nem lelkesednek érte, erőltetjük” – fogalmazott. Mint ahogy „erőltetik” azt is, hogy több legyen a számonkérés, de nagyobb az együttműködés kényszere is.

Az európai parlamenti választások előkészületeiről elmondta, tudják, mit akarnak a kampányban, egyértelmű az üzenetük, a jelöltek, a stáb és a területi szervezetek teszik a dolgukat. De nem szabad szerinte hátradőlni, meghátrálni a sikerek elől és a fanyalgóktól, az állandóan kontrázóktól sem.

"Nem azokkal van a baj, akik elégedetlenek, de megpróbálják jobban csinálni - hanem azokkal, akik elmondják, hogy rossz az irány, majd hátradőlnek és rágyújtanak. Vannak olyanok, akik jobban szeretik a kifogásokat, mint a sikereket. De én még olyan kampányt nem láttam, amelyet kifogásokkal nyertek meg. Láttam viszont nagyon sok olyat, amelyet a kifogások, a szétszórtság elveszített” – fogalmazta meg tapasztalatait Porcsalmi.

Az ügyvezető elnök szerint ha az RMDSZ fegyelmezetten kommunikál, tud sikereket elérni. Úgy véli: ezen a választáson eldől, hogy lesz erős magyar képviselet Brüsszelben vagy sem, lesz egy európai kisebbségvédelmi törvény vagy sem, megmarad a gazdáknak és a pályázatokra szánt pénzt, vagy levágják a támogatásokat. "A jó üzenetnek két alapszabálya van: úgy kell megfogalmazni, hogy legyen érthető - aztán el kell mondani. Sokszor és sokan. Ezt kérem tőletek. Kössünk ma itt egy szövetséget: egy szövetséget a győzelemért – ne a túlélésért” – mondta Porcsalmi Bálint.

Markó Béla, az RMDSZ volt szövetségi elnöke kapott elsőként szót a jelenlegi elnök után.

Beszédét azzal kezdte, hogy évforduló évfordulót követ mostanában: a centenárium után idén a diktatúra bukását ünnepeljük. Markó ugyanakkor emlékeztette a kongresszust Ady Endre halálának századik évfordulójára. Szerinte a költő sok mindent látott előre abból, amit korának politikusai nem akartak elismerni, majd felolvasott egy publicisztikát tőle a Duna táji népek boldogtalanságáról.

Markó elmondta, sokan megpróbálták ezt a narratívát megváltoztatni, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bánffy Miklós, majd 29 évvel ezelőtt az RMDSZ is nekiveselkedett ennek a feladatnak. Itt csak az vállalkozzon politikára, aki képes az itt élő nemzetek boldogulását szem előtt tartani - fogalmazott.

A volt szövetségi elnök felidézte a 90-es  évek legsötétebb korszakának eseményeit, a marosvásárhelyi Fekete Márciust és a kolozsvári Mátyás-szobor megvédését. Mint mondta, magyarul máshol is beszélhetünk, magyarként máshol is élhetünk, viszont mi Erdélyt nem feladva akarunk magyarnak megmaradni, a szülőföldért semmi nem fog kárpótolni.

Markó Béla szerint a legfrissebb kudarctörténetek mutatják, hogy az erdélyi magyar közösség önbizalma megbicsaklott. Leszedetik a zászlainkat, szét akarják verni a MOGYE-t, leginkább sírni szeretnénk. Félbehagyott restitúció, rossz kedvű értelmiségiek - sorolta. Hozzátette, a rossz példákat folytatni lehetne a végtelenségig, ezért jogosan fel lehet tenni a kérdést, hogy ennyit ért ez a harminc év.

A volt szövetségi elnök a Kolozsvár által bejárt úttal vezette le, hogy igenis van értelme a munkának, hiszen a kincses város a Funar-korszak legsötétebb napjaitól jutott el oda, hogy ma a legélhetőbb, legdinamikusabb városunk, ahol ráadásul magyarul is ki van írva a város neve.

Mint mondta, a magyar közösségnek joga van a költségvetés rá eső részére, ebből kell eltartania az iskoláit, egyetemeit, joga van az elfogulatlan bíráskodáshoz, a kormány kormányozzon, a parlament törvényeket hozzon, az államelnök ebbe ne szóljon bele.

Felszólalása végén visszatért Ady Endréhez, mint mondta a költő száz évvel ezelőtt boldogtalan kis országokról beszélt, de reméljük, hogy ez alkalommal nem lesz igaza.

Kelemen Hunor elmondta, két ízben is beszéltek a magyarok gondjairól Washingtonban, 2011-ben pedig, miután megígérte, hogy rendezik viszonyukat a magyar kormánnyal, ez megtörtént. „A Fidesz-KDNP-vel való partnerségünk szövetséggé erősödött” – fogalmazott, kiemelve, hogy ma már nemcsak az oktatási és kulturális programokat támogatják, hanem a szövetség javaslatára számos más program is elindult a gazdaságfejlesztés és sport területén.

Beszélt az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában projektről is, amelyet a tisztelet jegyében indítottak, lehetőségként kihasználva a román centenárium évét. Sikerült megfogalmazni, hogy mivel járult hozzá az erdélyi magyarság Romániához és mit kér az államtól, „megmutattuk, hogy értékalkotó közösség vagyunk, nem veszélyforrás”. Kelemen úgy fogalmazott, őszinte, helyenként talán nyersnek tűnő vitára van szükség a két közösség viszonyának rendezéséhez, ezt a párbeszédet pedig az RMDSZ-nek kell kezdeményeznie.

Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyarság erősödött-e közöségként, Kelemen rövid válasza: igen. Ezt a politikai képviselet és az intézmények erősödésével indokolta, a településeik állapota miatt sincs amiért szégyenkezni szerinte. Ugyanakkor sikerült kivédeni a közösséget érintő támadásokat, megakadályozni a megszerzett jogok csorbítását – sorolta a szövetségi elnök. Az RMDSZ nem hátrált sem a vásárhelyi katolikus gimnázium ügyében, sem a közösségi szimbólumok védelme esetén, a közösség építésének folyamata ugyanakkor nem lehet befejezett, sem lezárt – mutatott rá, kiemelve: nem csak védekezni kell, hanem építkezni is, szövetségeseket keresve is „el kell végezni azt a munkát, amit csak mi végezhetünk el”.

„A hibákért a felelősség engem terhel, de a siker közös. Nem lehetett voilna sikeres a közösség a helyi szervezetek nékül” - fogalmazott.
Mint megfogalmazta: harminc évvel ezelőtt kaptak egy megbizatást a közösségtől, ezt a megbizatást pedig ikerrel látták el. „Lehetőségeinkhez mérten mindent elkövettünk azért, hogy a feladatot ellássuk, négyévente megkaptunk a megerősítést a közösségtől, hogy a munkát folytassuk”  - zárta beszédét a szövetségi elnök.

A mikrofonhoz lépve Kelemen Hunor felidézte: negyedik szövetségi mérlegét készíti már az RMDSZ kongresszusi küldöttei előtt. A elmúlt évek tapasztalatait leszűrve úgy fogalmazott: megtapasztalták a kisebbségi érdekek védelmének lehetőségeit és a korlátait, az eredményesség nem mindig függött össze az elvégzett munkával. „De mindig talpra kell állnunk, újra kell kezdenünk” – jelentette ki.

A szövetségi elnök az elmúlt négy évre visszatekintve azt tekinti dilemmának, hogy jó kompromisszumokat kötöttek-e. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ harminc éve elsősorban azt a megbízást kapta, hogy kivívja az identitás megőrzéséhez szükséges az egyéni és közösségi jogokat. „A világ azóta átalakult, de a megbízatás nem változott. Tudtunk-e erősödni szervezetként, közösségként?” – tette fel a kérdést.

Kelemen Hunor szerint az RMDSZ egyértelműen erősödött. Ezt a 2016-os választásokon elért eredményekkel támasztotta alá: 200 polgármesterük, 4 megyei tanácselnökük van, önállóan, illetve koalícióban vezetnek önkormányzatokat. Megtört egy évtizedes trend: hárommal több képviselő ül a frakcióban, miközben zsugorodott a parlament. Ugyanakkor stratégiai megállapodást kötöttek az MPP-vel, ami „nem volt egyszerű mutatvány”, de a közösség nyert vele.

A szövetség elnök szerint az a kérdés, hogy mihez kezd a szervezet az erejével. „Pártok jönnek, mennek, ideológiát váltanak, de az RMDSZ-nek szilárd alapja van, a közös cél. A romániai magyar emberek szövetsége és szövetségese maradtunk. A közösségi jogainkért folytatott küzdelem egyhamar nem fog véget érni a kisebbségellenes törekvések miatt. Kormányban és ellenzékben is fontos volt megőrizni az erőnket, összetartásunkat” – mondta a politikus.

Kelemen Hunor szerint 2019-nek a jövőről kell szólnia. „Választanunk kell a között, hogy a múlt századot visszük tovább, vagy a jövő felé fordulunk” – jelentette ki. Szavai szerint az RMDSZ-t leginkább a jövő foglalkoztatja, leltároznia kell a kihívásokat és az eszközeit. Felidézte, négy éve az újratervezés volt az RMDSZ-kongresszus mottója. Azóta a célok nem változtak, de az eszközök igen.

„Ideológiánk a pragmatikus transzilvanizmus. Sokfélék vagyunk, szeretünk vitázni, de amikor együtt vagyunk ebben a szövetségben, akkor mindenekelőtt erdélyi magyar transzilvanisták vagyunk, ez a mi közös ideológiánk. Nem leszünk más ideológiák csatlósai, de ahhoz hogy saját erőnkhöz hozzá tudjunk tenni, szövetségesekre van szükségünk, és ez nem fog változni” – szögezte Kelemen.

A politikus szerint a szövetkezési lehetőségek száma nem volt nagy az elmúlt években. Azokat a partnereket keresték, akikkel előre vinni a magyar közösség ügyeit, és van önkormányzat, ahol a liberálisokkal, és van, ahol a PSD-vel dolgoznak együtt.  Felidézte, hogy két éve laza parlamenti együttműködési megállapodást kötöttek a kormánykoalícióval.

„Ebben is pragmatikusak voltunk, azokkal kötöttünk szövetséget, akikkel lehetett” – szögezte le. Magyarázata szerint a PSD-ALDE-vel lehetett tárgyalni, az együttműködésnek pedig több eredménye is van. A PNL-vel azonban nem jutottak egyről a kettőre.  "Minden kisebbségi ügyben keresztbe tettek nekünk, ahogy a román politika megújítását hirdető USR és újabban a PLUS is" - rótta fel. Megjegyezte: az RMDSZ szövetkezési politikájának bírálatai a belpolitikai harcok lebutított kivetítésének tekinti.

K elemen Hunor úgy értékelte, hogy az elmúlt ciklusban az RMDSZ erősödött Romániában és az Európai Unióban egyaránt. Felidézte: míg négy éve még az volt a téma, hogy a román kormány miként próbálja megakadályozni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését, az RMDSZ-nek sikerült megmutatnia az őshonos európai nemzeti és etnikai kisebbségek szolidaritását.  "Közel 1,3 millió aláírást gyűjtöttünk össze: a felmutatott eredménnyel az uniónak számolnia kell. És most már velünk is számolni kell a nemzetközi színtéren" - jelentette ki.

A küldöttek egyhangúlag elfogadták a napirendi pontokat. A munkálatok Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolójával kezdődik.